Nagy képes természetrajz a hazai művelt közönség számára I-II.

ELŐSZÓ
Hazánk irodalma képes természetrajzi munkákban, melyek az állat-, növény- s ásványországot a tudomány mai álláspontjának megfelelően, összefoglalóan tárgyalnák, igen szegény. E hiányon óhajtott az Athenaeum kiadó czég részben segiteni, midőn elhatározta, hogy Franz Matthes, »Illustrierte Naturgeschichte der drei Reiche für Schule und Haus« czimü nagy munkáját a hazai viszonyoknak megfelelően átdolgozva kiadja.
A magyar kiadás a német kiadástól, tekintve úgy a munka tartalmát, mint beosztását és tárgyalási módját lényegesen eltér. Az állattani rész (kivévén a. bevezetést, az embert és az emlősöket) majdnem teljesen uj; mig a növény- s az ásványtani rész, melynek átdolgozását dr. Semayer Vilibádld ur végezte, általában véve megegyezik ugyan mindenben az eredeti német kiadással, csakhogy jóval rövidebb és hogy hazánk flórájára, nemkülönben ásványtani viszonyaira vonatkozó adatokkal bővült.
Az állattani részben a modern zoologia tudományos szellemének iparkodtam érvényt szerezni, de egyszersmind szem előtt tartottam a gyakorlati élet követelményeit is. E czélból nem elégedtem meg csupán csak a száraz adatoknak egyszerű elősorolásával, az egyes állatok külső alakjára, szinére, nagyságára vonatkozó adatoknak puszta felemlitésével, hanem iparkodtam azok anatómiai szerkezetét tekintetbe véve, az egyes állatcsoportok közt található összefüggést, nemkülönben a köztük lévő rokonságot is kimutatni. Kiváló figyelemmel voltam a biologiai jelenségek demonstrálására, mint a mely tudományágnak eredményei ma már elvitathatlanok. »A biologia maga az eleven természet.« Végül nem feledkeztem meg az állati lények változékonyságáról, valamint a körülményekhez való alkalmazkodási képességéről sem. Iparkodtam, példákkal illustrálva kimutatni, hogy a létért való küzdelem folytán az állat teste maga ép ugy, mint egyes szervei folytonos változásnak vannak alávetve: egyszóval feladatomnak tartottam megmagyarázni számos, az állattan körébe tartozó jelenséget; kimutatni azon okbeli összefüggést, mely az ember és az állatok, az ember és a növények, illetőleg az élő és a nem élő világ közt van; továbbá levezetni az állatok alakulásának főbb törvényeit; nemkülönben az egyes főbb typikus állatcsoportok morphologiai jellemzését adni.